A világ legveszélyesebb kígyói


A méreganyag "hatékonyságát" mg/testsúly-kilogrammban szokás megadni. Használatos továbbá a letális dózis (halálos dózis, LD) kifejezés. Az LD50 azt jelenti, hogy ekkora mennyiséget a szervezetbe juttatva testsúly-kilogrammonként az áldozatok 50%-a meghal.


Belcher-tengerikígyó (Hydrophis belcheri)

Állítólag a világ legerősebb mérgű kígyója, sőt a világ legmérgesebb állataként tartják számon. Viszonylag vékony testű, a kifejlett példányok hossza elérheti az 1 métert. Színe sárga, zöldes-feketés  csíkokkal. Érdekessége, hogy utódait elevenen hozza a világra, a tojásból az állat testében már kikelnek. A Timor-tengerben, Északnyugat-Ausztrália partjainál, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken, Új-Guineában, a Salamon-szigeteken, és kisebb Csendes-óceáni szigetek körül fordul elő. Kép forrása: tadforo.com


Kagylókkal és halakkal táplálkozik, nem agresszív. Főleg halászokra jelent veszélyt, amikor véletlenül a hálójukba akad. Harapása nem fájdalmas, ez teszi még veszélyesebbé.

Mérge rendkívül erős mytotoxin, amely a legfrissebb kutatások szerint a világon a leghalálosabb. Néhány milligramm méreg rengeteg ember halálát okozhatja. A marás után néhány perccel bekövetkezik a biztos halál. Miután a méreg hatni kezd, rendkívüli fájdalmakkal nézhet szembe az áldozat. A Guiness-rekordok könyvébe is bekerült. Bár ennek a kígyófajnak a legveszélyesebb a mérge, nem felel sok halálért, mivel igencsak ritka.

Méregerősség: 0.00099 mg/testsúly kg.

Film>>


Kispikkelyű tajpán (Oxyuranus microlepidotus)

A szárazföldi kígyók közül a legerősebb méreggel rendelkező kígyó. Több alfaja is ismert. Színe főleg sötétbarna, de évszaktól függően változhat, akár olajzöld is lehet, de a hasa inkább sárgás, feje sötétebb, hossza elérheti a 2,5 métert. Főleg Ausztrália füves, száraz belső területein él, de találkozhatunk olyan alfajával (Pápua Tajpán), amely Új-Guineában is megtalálható. Főleg rágcsálókkal, kisebb emlősökkel, madarakkal táplálkozik, tojásait  más állatok elhagyott üregeiben rakja le, általában számuk 1-2 tucat között változik.

Kép forrása: animaldanger.com

 

Mérge rendkívül erős neurotoxinokból áll. Marásával nagyjából 45 milligramm mérget juttat áldozatába.  A halál néhány perccel a marás után beáll. Néhány milligramm mérge is  több ember halálát okozhatja. Nem túl agresszív, viszont veszélyhelyzetben támad.

Méregerősség: LD50 0.025mg/testsúly kg

Film>>


Közönséges krait (Bungarus caeruleus)

Színe kékesfekete. Hossza elérheti a 1,5 métert.  Pakisztán, Afganisztán, India, Srí Lanka, Banglades és Nepál területén honos. Az őserdőktől a szavannákig előfordulhat. Kígyókkal, békákkal, gyíkokkal és rágcsálókkal táplálkozik. Tizenötször mérgesebb bármilyen kobránál, éjjel aktív, rendkívül erős neurotoxikus mérge főleg izombénulást okoz, mely a  légzőszervi rendszer leállásához vezet. Éjszaka sokkal agresszívabb. Harapása egyáltalán nem fájdalmas.

Kép forrása: arkive.org

Maráskor nagyjából 10 mg mérget juttat áldozatába. A halál a harapás után 6-8 órával következik be. Kedveli a vizet. A megmart emberek megközelítőleg 80%-a hal meg az esős időszakban. Beköltözhet a házakba, és mivel előfordul, hogy marása nem igazán érezhető, az áldozat felkelés előtt meghal.

Méregerősség: LD50 0.365 mg/testsúly kg

Film>>


Fülöp-szigeti kobra (Naja philippinensis)

  A legmérgesebb kobra faj. Először 1922-ben írták le. Viszonylag rövid, hossza maximum 1,6 méter lehet, aránylag zömök, barnaszínű kígyó, a fiatalabbak sötétebb színűek.  Csuklyáját szétterült bordáinak köszönheti. Mint ahogy a nevéből is következtethetünk, a Fülöp-szigeteken fordul elő, és annak is csak az északabbra fekvő szigetein. Élőhelyét alkothatja sűrű őserdő, nyílt füves területek, de emberi lakhelyeken is előfordulhat. Veszélye is leginkább ebben rejlik. Főleg vizek környékén lelhető fel. Kép forrása: churchfun.com
 

Kisebb rágcsálókkal táplálkozik, de békákat és más kígyókat is fogyaszthat.

Mérge erős neurotoxin, mely blokkolja az idegátvitelt, tehát a marása idegrendszeri bénulással jár és a légzőrendszer bénulásához vezethet. Mérgét három méterre is elköpheti. Átlagosan 100 milligramm mérget juttat az áldozatába. Csökkenő populációja miatt az IUCN  vörös listájára került.

Méregerősség:  LD50 0.20 mg/testsúly kg

Film>>


Csőrös tengeri kígyó (Enhydrina schistosa)

A faj főleg sötétszürke színű, hasa fehéres. A fiatalok olíva vagy szürke színűek fekete csíkokkal, hosszuk elérheti a 2 métert. Dél- és Délkelet-Ázsia, Ausztrália partjainál található meg, valamint az Arab-tengerben. Gyakran akad a halászok hálójába. Egész nap aktív lehet, levegő nélkül kb. öt órát bírja. Nagyjából 1,5 milligramm mérge halálos lehet,  viszonylag agresszív, főleg ha eltávolítjuk az élőhelyéről, a vízből. Főleg halakkal táplálkozik. Sokan kedvelt eledelként fogyasztják. Elevenszülő. Nagyjából 4-11 utódot hoz a világra. kép forrása: arkive.org

A tengeri kígyók által okozott halálesetek 80-90%- ért a csőrös tengeri kígyó a felelős. Erősen toxikus mérge neurotoxinokból és mytotoxinokból áll, marásával nagyjából 8 mg mérget juttat áldozatába.

Méregerősség: LD50  0.1125 mg/testsúly kg

Film>>


Ajánlott oldalak

Hazai mérgeskígyók>>

Hogyan kell kezelni a kígyómarást?>>


Kígyómarás>>

Kígyómérgek típusai>>

Minden, amit a kígyókról tudni érdemes>>

 




Szerző: Pápai Simon

Utolsó frissítés:
2013.03.30. (MZ)