Segélynyújtás alapjai 4. - Manuális betegvizsgálat

A manuális betegvizsgálat célja, hogy a sérült áttapintásával a segélynyújtó esetleges sérüléseket keressen.

Az eszméletlen sérült nem tud információt adni, hogy hol és mije fáj, de bizonyos esetekben a tudatánál lévő sem ad megfelelő tájékoztatást. Sokszor előfordul, hogy a bajba jutott csak a legerősebb fájdalmára hívja fel a figyelmet, így egy esetleges másik, akár súlyos sérülés nem is tudatosul benne. A teljes test áttapintása során érzékeny, fájdalmas területeket, töréseket, duzzanatokat, vérzéseket keresünk elsődlegesen.

Az alábbiakban a fekvő, eszméletlen sérült vizsgálatát ismertetjük, ennek analódiájára végzendő az egyén testhelyzetben lévő sérült vizsgálata.

A manuális betegvizsgálat során lehetőleg használjunk gumikesztyűt a sérült, illetve saját magunk fertőzések elleni védelme érdekében.

A vizsgálatot a fej – koponyacsontok – ujjbeggyel történő óvatos, de határozott tapintásával kezdjük. Két kezünk ujjbegyeivel olyan mozdulatot végzünk, mintha a fejet össze akarnánk nyomni. Orrvérzés, orrsérülés esetén az orrcsont óvatos mozgatása is indokolt lehet, míg szájüregi vérzéseknél mindig tekintsünk a szájüregbe és próbáljuk kideríteni a vérzés helyét.

A nyaki gerincszakasz tapintásos vizsgálata a legfrissebb irányelvek alapján kisebb hangsúlyt kap.

A kulcscsontot szintén körültekintően tapogassuk végig. A mellkas vizsgálatát a bordák oldalsó részén kezdjük, egyik tenyerünket az egyik oldalra, másikat a másikra helyezzük, majd óvatosan közelítő mozdulatokkal háromszor-négyszer, a hónaljtól a bordák alsó részéig nyomást gyakorlunk. A fájdalom mellett, a mellkas rugalmatlansága utalhat az esetleges sérülésre. A mellkasvizsgálatot, ha a körülmények engedik hát-hasi irányból is célszerű elvégezni, szintén a tenyerek közelítő mozdulatával.

A medence vizsgálatánál tenyerünket enyhén megfeszítjük, majd tenyerünk közepét a medencecsont – egész pontosan a csípőcsont – elülső részére helyezzük és óvatosan tapintjuk. Ha a csípőlapátok megnyomása fájdalmat okoz gondoljon medencesérülésre!

A végtagok vizsgálatát mindig két kézzel végezzük, azokat egyszerre mindig csak azonos végtagra helyezzük. Tenyerünkkel átkulcsoljuk a végtagot, majd enyhe nyomó mozdulatokkal, illetve óvatos csavaró mozdulatokkal keressük az esetleges – elsősorban csont és ízületi - sérülések lehetőségét. Az említett nyomó és csavaró mozdulatsorral a teljes végtagot áttapintjuk, majd ugyanezt elvégezzük a többi végtagon is.

A has, így a hasűri szervek tapintásos vizsgálatát laikusoknak nem javasoljuk, az így leszűrhető következtetések komolyabb szakmai ismereteket igényelnek.

A baleseti sérülteknél minden esetben indokolt a test teljes átvizsgálása. A helyszín, illetve a sérülttel való kapcsolatunk meghatározza az esetleges ruhaeltávolítás mértékét. Közterületen csak a sérülés ellátáshoz feltétlenül szükséges mértékben távolítsuk el a ruhákat!