Vegyi támadás


Legutóbb a szíriai események kapcsán került a sajtóba a vegyi fegyverek fogalma. Ezekkel ismerkedünk kicsit, és megpróbáljuk az elsősegély-nyújtási vonatkozásokat is melléjük rendelni.
 

Vegyi fegyvernek azon vegyületek tekintendők, melyeket az ellenséges katonákkal szemben, azok egészségkárosodásának céljából alkalmaznak. Az ilyen jellegű fegyverkezés feltehetőn már évezredek óta ismert, gondolhatunk itt a mérgezett nyilak vagy bizonyos növények égetésével előállított gázok használatára. A 19. században már fojtógázzal töltött lőszereket használtak, az 1899-es hágai konferencia pedig már komoly aggodalmát fejezte ki az ilyen jellegű fegyverkezéssel kapcsolatban. Az első világháborúban előbb a franciák, majd a németek alkalmaztak könnygázt, később légzőszerveket roncsoló gázokat. A feltehetően mindenki által ismert Zyklon-B pedig a második világháború alatt véste be nevét a vegyi fegyverkezés történetébe.

A vegyi fegyverek a tömegpusztító fegyverek közé sorolhatók, az atom-, a biológiai és az új típusú tömegpusztító fegyverek mellett. A vegyi fegyverkezés általános jellemzője, hogy hatásukat kevesebb mint 30 másodperc alatt fejtik ki, speciális védőfelszereléssel szinte 100%-os biztonság garantálható, előállításuk kifejezetten drága. Csoportosításukra többféle szempont is lehetséges, talán az egyik legáttekinthetőbb, ha hatásmechanizmusukat vesszük figyelembe.

Csoportosításuk

A vérmérgek hatóanyaga a jól ismert hidrogén-cianid (Zyklon-B és C), amely a sejtfalon perceken belül áthatol, majd a sejt oxigénszállítását (citokróm-oxidáz) blokkolja. Kisebb dózisban kezdeti tünetként fejfájás, émelygés, nyálkahártya-irritáció és görcsök jelentkezhetnek, nagyobb dózisban eszméletvesztés, keringés- és légzésbénulás következik be.

A hólyaghúzó harci anyagok súlyos bőr-, szem- és nyálkahártya-irritációt okoznak, emellett komoly fájdalom is jelentkezik. Ebbe a csoportba tartozik a mustárgáz, a mustárnitrogén és a lewisit (halálharmat). Mindkét anyag a bőrön, a tüdőn és a nyálkahártyán keresztül is felszívódik. Kisebb dózisban súlyos bőrgyulladást, orr- és légcső-irritációt okoz, jelentkezhet hányás és hasmenés. Súlyos esetben tüdőödéma alakulhat ki. Későbbi szövődményként vakság, csontvelőpusztulás, daganatos sejtburjánzás következik be.

Neurotoxin, azaz a központi idegrendszert károsító mérgek csak nagyon nehezen mutathatók ki, ráadásul inaktiválásuk is gyakorlatilag lehetetlen. Legismertebb ide tartozó vegyületek a fluorokarbonsavak. Kezdeti tünetként görcsök jelentkezhetnek, orrfolyás, nyáladzás, gyomorgörcs, hirtelen fejfájás, mellkas-szorítás. A későbbiekben zavartság, súlyos köhögés, hányás, vizelet és széklet visszatartási probléma, légzés- és keringésbénulás, kamrafibrilláció.

A fojtó gázok képviselői közé tartozik a foszgén, a difoszgén és a klórpikrin. A mérgezés sokáig tünetmentes (akár néhány óra), majd nehéz légzés figyelhető meg, amely rövid időn belül tüdőödémába torkollik. Kezdeti tünetként megfigyelhető könnyezés, köhögés, hányinger, hányás és fejfájás. A sérülten bekövetkező bőrszínváltozás alapján szürke és kék típust különítünk el, előbbi hamuszürke bőrszínnel, szapora légzéssel és gyakran a nyálképződés hiányával kísért, míg a kék esetében a bőr színe cianotikus-kék, a köpet gyakran véres és hideg verejték jelentkezik.

Ingerlő, könnyfakasztó gázként különböző halogénszármazékokat alkalmaznak, többek közt bróm- vagy klór-acetont. Kis koncentrációban is heves könnyfolyást, szemfájdalmat váltanak ki, mivel könnyen észrevehetők, ezért a menekülés miatt légúti problémák ritkán jelentkeznek. Ha a menekülésre nincs lehetőség, tüdőödéma alakul ki.

Bénító hatással bírnak a kolinészterázok (trinolok), melyek kezdetben izomgörcsöket, fejfájást váltanak ki. A bőrön, tüdőn és emésztőrendszeren keresztül is felszívódó vegyületek később izombénulást, majd légzés- és keringés-összeomlást okoznak.


Elsősegély


Biztonság! Mivel az említett vegyszerek többsége bőrön, légúton és tápcsatornán keresztül is bekerülhet a szervezetbe, kulcsfontosságú a megfelelő védőruha.

Ellátáskor a legfontosabb teendő a szervezetbe kerülés mielőbbi megszüntetése, menekülés, majd friss levegő biztosítása. Ugyanilyen fontosságú a mentők mielőbbi értesítése, akik főként légzéstámogatással, oxigénterápiával tudnak segíteni. Szem- és nyálkahártya irritáció esetén fontos a bő vízzel történő öblítés.

A legnagyobb optimizmus mellett sem hagyhatjuk szem előtt, hogy a vegyi fegyverek alkalmazása során a túlélési esélyek szerénynek mondhatók.


Modern védekezés


Az Amerikai Hadsereg számos védekezési mechanizmust fejlesztett ki vegyi fegyverek ellen:
  • előkezelő tabletta – az érintett területen dolgozó katonák 8 óránként veszik be annak érdekében, hogy szervezetük jobban tolerálja a harci gázokat
  • bőrfertőtlenítő felszerelés
  • ellenszer tabletta formában
  • ellenszer önadagolós injekció formájában

Vegyi fegyver használatának észlelésekor fejezzük be a légzést (természetesen, ha azonnal rendelkezésre áll védőeszköz), és azonnal húzzuk fejünkre a légzésvédelmi maszkot! Fontos, hogy a maszkot olyan állapotban vegyük fel, hogy légútjainkban minimális levegő legyen! Ezt követően a riasztást kell elvégezni, majd a lehetőségek függvényében a menekülést vagy a segítségnyújtást választani.

Vegyi támadásra kell gyanakodni az alábbi esetekben:
  • hirtelen jelentkező fejfájás
  • gyanús szagok
  • szemirritáció
  • köhögés
  • orrfolyás
  • nehézzé váló légzés

A sérültek ellátásakor – még a kórházban is – védőmaszkot kell viselni, bőrükkel közvetlenül érintkezni tilos!

 

Szerző: Marsi Zoltán
Utolsó frissítés: 2013.09.29.