A görcsrohamok ijesztő tünet együttesek, melyek hátterében sok minden állhat. Egyes típusoknál a sérült egész teste rángatózni kezd,  majd eszméletvesztés következik be, nem ritkán habzik a beteg szája. Más típusoknál előfordul, hogy a görcs, rángás, megfeszülés csupán néhány izmot érint, de azon forma is ismert, mikor izomelernyedés - ennek következtében pl. elesés - következik be. Előfordulhat, hogy a roham csupán rövid idejű tudatvesztést okoz, még enyhébb esetben az érintett csak bámul maga elé kis ideig. Utóbbi különösen gyerekkorban gyakori.Élete során a hazai lakosok, mintegy 5%-a átesik valamilyen görcsrohamon. 

Fogalma

A test egyes izmainak akaratlan megfeszülése.

Az epilepszia a központi idegrendszer betegsége által okozott, többnyire eszméletvesztéssel járó görcsroham. 

Felosztás

A görcsrohamok többféle szempont szerint osztályozhatók. 

A roham kiterjedhet az egész testre (generalizált roham), míg más esetben csupán egyes izomcsoportok érintettek (parciális roham). A generalizált rohamok tovább csoportosíthatók:

• merevgörcs - az izmok megfeszülnek (tónusos).
• rángógörcs - az izmok megfeszülése gyors, szakaszokban öveti egymást (clonusos).
• kisroham (petit mal) -  időtartama csupán másodpercekben mérhető, hossza nem éri el az egy percet, külső szemlélő számára gyakran észrevehetetlen, a roham végeztével a sérült folytatja a megkezdett tevékenységét.
• nagy roham (grand mal) - neve nem elsősorban a roham időtartamára vonatkozik (bár akár 4-5 perc is lehet), inkább a tünetekre. 
• tónustalan - ez esetben az izmok elveszítik tónusokat, sok esetben a beteg eleseik, majd azonnal mozgásképessé válik.

Okok

A görcsrohamok oka számos tényezőre vezethető vissza. Míg gyermekeknél magas láz az elsődleges kiváltó ok, felnőtteknél döntő többségében idegrendszeri eredetű. Kis százalékban a koponyát ért ütés, mérgezés, áramütés, tudatmódosító szer elvonása (alkohol, kábítószer) is felelős lehet.  A külső kiváltó okok közt meg kell említenünk az alváshiányt és a hosszabb ideig fennálló szaggatott fényingerlést (pl. stroboszkóp) is. Okozhatja továbbá anyagcserezavar (cukorbetegség, vese- vagy májelégtelenség).

Az epilepsziás roham konkrét oka mindmáig tisztázatlan, annyi bizonyos csupán, hogy az agyban lejátszódó elektromos zavarok okozzák. 


Tünetek

A roham előjelei

Az epilepsziás betegek (ha valakinek élete során volt már epilepsziás rohama, nem jelenti azt, hogy epilepsziás beteg!) kb. fele számol be arról, hogy a roham előtt olyan előérzete van, amely jelezheti a roham közeledtét. Ez segíthet az esetleges balesetek megelőzésében (pl. a beteg lefekszik egy ágyra), illetve alkalmazhatók rohamgátló gyógyszerek. Az esetek másik felében a roham hirtelen, minden előjel nélkül alakul ki. Sok esetben a roham sikolyszerű felkiáltással kezdődik, amely a görcs hatására a tüdőből hirtelen kiáramló levegőnek tulajdonítható.

A roham olykor a teljes testre kiterjed, míg más esetekben csak egyes testrészekre (fej, arc, valamelyik végtag). A rohamot követően a beteg gyakran eszméletlen vagy zavart!

• kontrolállálhatatlan, ritmikus izomösszehúzódások,
• szabálytalan légzés,
• hörgő, horkoló hang,
• légzéskimaradás,
• nyálfolyás,
• habzó száj,
• felfelé irányuló tekintet,
• tágra nyílt szemek,
• ajkak és/vagy nyelv elharapása,
• bevizelés.

Epilepsziás roham alkalmával sok esetben az alábbi szakaszok különíthetők el:

1. A beteg felkiált, összeesik, teste megfeszül
2. Görcsös rángatózás, arcán az oxigénhiány jelei (cianózis)
3. Görcsroham vége, tónustalan test, eszméletlenség.
4. Lassú feltisztulás, zavart beszéd
 

Elsősegély

A roham alatti ellátás egyetlen célja a fej védelme a sérülésektől!

Amit NE tegyen!

NE próbálja meg a beteget lefogni, erős roham esetén ez akár csonttörést is okozhat!
NE dugjon semmilyen eszközt (pl. fakanál) a szájába!


Hívjon mentőt (112) vagy forduljon orvoshoz, ha:

• ez a beteg első rohama,
• a roham több, mint 5 percig tartott,
• a roham ismétlődik,
• a beteg 10 perc elteltével is eszméletlen,
• komolyabb sérülést vagy életveszélyes állapotot észlel,
• szükségesnek tartja.

További teendők

Maradjon a sérült mellett a teljes feltisztulásig!

Óvja a kihűléstől!

Szerző: Marsi Zoltán - tanár, elsősegély-szakoktató
Utolsó frissítés:
2018.02.25. (MZ)
2017.07.23. (MZ, NyN)
2016.03.05. (MZ)
2014.03.03. (MZ)
2013.01.05. (KK)
2011.11.08.

WEBBeteg
Betegséglexikon