Általánosságban a mérgezésekről


Mérgezésről akkor beszélünk, amikor valamilyen, a szervezetbe kerülő anyag a szervezet normális működését átmenetileg vagy tartósan megváltoztatja, és ennek következtében az életfunkciók egy része zavart szenved. A mérgezések nem ritkán életveszélyes vagy halálos állapotok.

A méreganyagok bejuthatnak a külvilágból a szervezetbe, ez esetben exogén mérgezésről beszélünk. Abban az esetben, ha valamilyen anyagcsere-zavar okozza a mérgezést, endogén mérgezésről beszélünk. Utóbbi esetben nagy mennyiségű, mérgező bomlástermékek szabadulnak fel, pl. a hipo- és hiperglikémia.

Exogén mérgezés esetén a toxin bejutási helyét méregkapunak nevezzük, ez lehet a bőr, a légút, a tápcsatorna, de lehet a szem, fül, vagy akár a húgyutak.

A mérgezéses esetek a mentőorvosi kivonulások 15-20%-át teszik ki. A felnőttkori mérgezések több mint 80%-át öngyilkossági kísérlet teszi ki. A véletlen mérgezések száma 10-15 %-ra tehető.

Leggyakrabban gyógyszer (80% felett), alkohol, illetve a két szer együttes fogyasztásából adódik a mérgezés. Ezeket a sorban az ételmérgezés okozta mérgezés követi, többségében toxikus növény vagy gomba elfogyasztására visszavezethetően.

A fenti adatokból kitűnik, hogy a gáz- és vegyszermérgezések száma a többihez viszonyítva alacsony, azonban az összmérgezések tekintetében, figyelembe véve a mérgezettek magas számát, már nem tekinthető alacsonynak.



Szerző: Marsi Zoltán

Utolsó frissítés:
2013.20.23.