Segélynyújtási attitűd vizsgálata baleseti helyszínen


A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy egy baleset helyszínén nyújtanak-e segítséget a laikusok, azt hogyan végzik, illetve milyen eredményességgel. A Vienna Ambulance Service 2000 márciusa és júliusa között összesen 2812 esetet dokumentált egy kérdőív segítségével. Az esetek megoszlása a következőképpen alakult: 1 méternél alacsonyabbról esett 50%, közlekedési balesetben sérült 17%. A sérülés jellege szerint: végtagsérült 59%, fej és agyi sérülést szenvedett 42%. Súlyosság tekintetében könnyű sérült 69%, súlyos 29%, életveszélyes 2%.

A vizsgálati alanyok az esetek 57%-ban voltak jelen a trauma bekövetkezésekor -*a többiek vélhetően később érkeztek, a szerző megjegyzése. A leggyakoribb ellátási lépés a kihűlés elleni védelem és a sérült pozicionálása volt. Kifejezetten ritkán gondoskodtak a helyszínbiztosításról, illetve alkalmaztak vérzéscsillapítást. Igen alacsony volt a légútbiztosítás (stabil oldalfektetés) és a megkezdett újraélesztések aránya.

A vizsgálatba bevont személyek nagy része rendőr, a sérültek rokonai, barátai voltak. Az eredmény rámutatott arra, hogy a szemlélők döntő többségének nem volt gyakorlata az elsősegélynyújtásban, vagy csak részt vett az elsősegély-kurzuson, amit a jogosítvány megkövetelt. Egyértelmű kapcsolatot találtak az elsősegély-nyújtási képzés és a minőségi elsősegélynyújtás terén. A konklúzió nem meglepő: tanácsos lenne szélesebb körben oktatni a segélynyújtást, hogy minőségi eredményeket érjünk el a beavatkozások terén.
 
Fordítás: Nyíri Nóra - mentőtiszt hallgató
Lektor: Marsi Zoltán - tanár, elsősegély-szakoktató

Forrás:
Mauritz W, Pelinka LE, Kaff A, Segall B, Fridrich P: [First aid measures by bystanders at the place of accident. A prospective, epidemiologic study in the Vienna area].
Wien Klin Wochenschr 2003, 115:698-704. Publisher Full Text