Június 14. – Véradók világnapja


A WHO, a Nemzetközi Vöröskereszt, a Véradók Szervezeteinek Szövetsége és a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság javaslatára június 14-én ünnepeljük a Véradók világnapját, Karl Landsteiner orvos tiszteletére.

Ezen a napon született az osztrák származású doktor, aki 1930-ban élettani-orvosi Nobel-díjat kapott a fő vércsoportok felfedezéséért és a vércsoport-meghatározás AB0 rendszerének kidolgozásáért. A WHO rámutatott arra, hogy az egészséges vérrel történő, kielégítő szintű ellátás elengedhetetlen feltétele a betegségek megelőzésének. A szervezet felmérései szerint 178 országból csupán 39-ben számíthatnak arra, hogy a szükséges vértartalékot az egészséges véradóktól szerezhetik be.

 

Ki adhat vért?

•    Mindenki, aki betöltötte a 18, életévét, de még nem múlt el 65 éves, és a testsúlya meghaladja az 50 kg-ot.
•    Nők évente négyszer, férfiak évente ötször adhatnak vért.
•    Két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie.

Egy alkalommal 4,5 dl vért vesznek. A véradás előtt orvosi vizsgálatra van szükség, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy a donor teljesen egészséges és alkalmas a véradásra, ennek része a vérnyomásmérés, a tüdő és a szív meghallgatása, a nyirokcsomók megtapintása és a látható nyálkahártyák vizsgálata. Első véradók esetében meghatározzák a vércsoportot is. A levett vérből vörösvérsejt-koncentrátum, plazmakészítmények és vérlemezke-koncentrátum készül, így egy egység teljes vér 3 beteg életén segíthet. A véradás egyben szűrővizsgálat is (kötelező tesztek a HIV, Hepatitisz-B, Hepatitsz-C, szifilisz kimutatás).

Véradás>>


Szerző: Nyíri Nóra
Utolsó frissítés: 2016.07.15.